Recept kereső

Gyógyszerek

A diabétesz gyógyszeres kezelése

A vércukorcsökkentő tabletták (orális antidiabetíkumok)

1-es típusú cukorbeteget tablettával nem, csupán inzulinnal lehet kezelni. 2-es típusú cukorbetegségben - e sorok megírása idején logikusnak tűnő sorrendben - az alábbi vércukorcsökkentő készítmények alkalmazása javasolt:

  1. A vér inzulinszintjét nem növelő, ezért hipoglikémiát nem okozó biguanidkészítmények közül ma már csupán és elsősorban a metformin javasoljuk - különös tekintettel az inzulinrezisztenciát, és testsúlycsökkenést elősegítő hatására. Ma világszerte a metformint tekintik a diabétesz-kezelés alapgyógyszerének. Alkalmazásának korlátja, hogy minden 6-10. személynél hasmenést okozhat. Nem okoz hipoglikémiát.
  2. Szintén nem fokozza az inzulinelválasztást, viszont elhú-zódóvá teszi a szénhidrátok felszívódását az akarbóz. Önmagában alkalmazva nem okoz hipoglikémiát.
  3. Az inzulin elválasztását fokozó és ezáltal esetenként túl alacsony vércukorszinteket is eredményező szerek közül jelenleg túlnyomórészt a
  • szulfanilurea készítményeket adagoljuk. Ezek közül elsősorban a naponta egyszer adagolandó gliclazid MR és a glimepirid emelendő ki. Egyre ritkábban szedik a mikronizált glibenclamidot és a gliquidont. Hipoglikémiát okozhatnak és növelhetik a testsúlyt.
  • A glinidek csupán bevételük után 2-3 órán keresztül fokozzák az inzulin elválasztását, ezért messzemenően az életvitelhez illeszthetők. Képviselőik: a repaglinidés a nateglinid. Ritkábban okoznak hipoglikémiát és kevésbé növelik a testsúlyt.
  • Viszonylag új szerek az elsősorban inzulinrezisztenciacsökkentő hatással rendelkező készítmények, a glitazo-nok. Képviselőik a rosiglitazon, mely metforminnal, ill. gli-mepiriddel kombinált tabletta formájában is rendelkezésre áll, valamint a pioglitazon. Alkalmazásukkor a testsúly néhány kg-os gyarapodására kell számítani.
  • A 2008-ban forgalomba kerülő ún. DPP-4 enzimgátló készítmények a gliptinek. Képviselőik a sitagliptin és a vil-dagliptin. Mindkettő a bélben keletkező inkretin hormonok szintjét emelik és fokozzák az inzulin elválasztását. Nem növelik a testsúlyt.

    Inzulinkészítmények és inzulinadagolási módok

    A hatástartam alapján az alábbi inzulinfajtákat különböztetjük meg:

    • Gyors hatású humán inzulinkészítmények
    • Gyors hatású és NPH inzulin 30:70 arányú gyári keveréke
    • Ultra gyors hatású ún. inzulin analógok liszpro, aszpart, glulisin inzulinok
    • Ultragyors hatású és NPH inzulin analógok 30:70, 25:50, 50:50 arányú gyári keverékei
    • Hosszú hatású analóg ún. bázis inzulinkészítmények glargin és detemirinzulin

    Az inzulinokat többnyíre az alábbi módokon adagoljuk:

    • Lefekvés előtti inzulinadás (NPH vagy hosszú hatású analóg inzulin) nappal vércukorcsökkentő tabletta szedése mellett,
    • Naponta kétszer kevert inzulin alkalmazása,
    • Naponta háromszor gyors hatású (vagy ultragyors hatású analóg) inzulin adása, lefekvés előtt (vagy reggel is) közepes hatástartamú NPH inzulinnal. Egyre gyakrabban a közepes hatástartamú NPH inzulin helyett hosszú hatású analóg bázis inzulint alkalmaznak.

    2-es típusú diabéteszben mindenfajta inzulinadagolási mód mellett egyidejűleg alkalmazható elsősorban metformin tablettás kezelés.

    A vércukor önellenőrzésről

    Függetlenül a cukorbetegség kezelési módjától, azaz, hogy vércukorcsökkentő tablettákkal vagy inzulinnal kezeli magát a cukorbeteg, a kívánt anyagcsere-egyensúly csak akkor biztosítható, ha a diabéteszes napi rendszerességgel maga ellenőrzi vércukrát és a mért értékeket kezelési naplóban rögzíti. Milyen rendszer szerint történjék mindez?

    • Ha valaki csak diétán van, vagy a diéta mellett vércukorcsökkentő tablettákat is szed, az önellenőrzés célszerű módja, ha naponta egyszer megméri a vércukrát, de minden egymás utáni napon különböző időpontokban. (Pl. első nap reggeli előtt, második nap reggeli után, utána ebéd előtt, majd ebéd után, ezt követően vacsora előtt és az utolsó nap vacsora után). Az étkezések utáni mérések az evés kezdetétől számított 90. percben történjenek.
    • A naponta egyszer, lefekvés előtt inzulint alkalmazó, de nappal tablettát szedő cukorbeteg is a fentiek szerint mérje vércukrát, csupán a sorozatot egészítse ki lefekvés előtti méréssel is.
    • A naponta kétszer előkevert inzulint alkalmazó cukorbeteg is minimum egyszer mérje vércukrát fentiek szerint, de még jobb, ha ún. páros méréseket végez az egyes étkezésekre felfűzve. Vagyis: első nap reggeli előtt és után 90 perccel, másnap ebéd előtt és után, majd vacsora előtt és után mérjen.
    • A naponta többszöri inzulinkezelés alatt álló diabéteszes számára napi 4-5 mérés szükséges. Minden inzulininjekció előtt és valamelyik étkezés után is.

    A kezelési módtól függetlenül minden cukorbetegnek arra kell törekednie, hogy vércukorértékei a feltüntetett tartományokon belül mozogjanak.

    A cukorbetegség szövődményei

    A diabétesz szövődményeit két fő csoportra oszthatjuk: korai és késői szövődményekre.

    A korai szövődményekről (hipo- és hiperglikémiáról) már az előbbiekben szó volt, most a késői szövődményeket ismertetjük.

    A szövődmények kialakulásában jelentős szerepet játszik:

    • a nem megfelelő életmód,
    • a vércukorszint nagymértékű ingadozásai
    • és a társbetegségek kialakulása.

    Amennyiben a diabéteszes beteg megfelelő diétával és tablettás és/vagy inzulinos kezeléssel a cukorháztartását és az anyagcseréjét sikeresen beállítja, akkor a szövődmények kialakulásával nem, vagy alig kell számolnia.

    Kisérszövődmények (mikroangiopátía):

    • A szem recehártyájának a megbetegedése, a retinopátia
    • A vese kisereinek a megbetegedése, a nefropátia
    • Az idegek (kisérbántalomra visszavezethető) megbetegedése, a neuropátia

    Nagyérszövődmények (voltaképpen idő előtti érelmeszesedés: makroangiopátia):

    • A szívkoszorúerek megbetegedése, szívizominfarktus
    • Az agyi erek megbetegedése, a szélütés (stroke)
    • A végtag verőerek szűkülete és elzáródása, a lábak üszkösödése (gangréna), végtag-amputáció

    Diabéteszhez társuló megbetegedések

    A cukorbetegséghez leggyakrabban az alábbi betegségek társulnak, melyek a szív-érrendszeri szövődmények kialakulását önmagukban is jelentősen fokozzák, de diabétesszel társulva a kockázat (rizikó) még tovább nő.

    • A magas vérnyomás (hipertónia)
    • Vérzsírzavarok (diszlipidémia)

    Az eddig felsoroltak mellett leginkább kiiktatandó, az eddigiek kockázatát megsokszorozó tényező: a dohányzás, ami mindenkinek káros, de a cukorbeteg számára abszolút veszélyt jelent. Esetében ugyanis a már meglévő 2-5-szö-rösére megnőtt érbetegség-kockázatot a dohányzás átlag 3-as szorzótényezőként 6-15-szörösére növeli. Röviden: a cukorbeteg számára minden cigaretta ténylegesen koporsószeg! Feltétlenül szükséges tehát a leszokás, melyhez ma már többfajta bevált segítség áll rendelkezésre.

    (forrás: Dr. Fövényi József - Gyurcsáné Kondrát Ilona: Cukorbetegek nagy diétáskönyve)

  • egyéni. egyedi. wahavidrupal