Cukorbeteg étrend

A cukorbetegeknek való receptekhez kattintson ide!

A diabetes mellitus korunk egyik civilizációs betegsége. A diagnosztizált betegek mellett, melyek száma közel 5-600.000 fő, ugyanannyira tehető a diagnosztizálatlan, cukor anyagcserezavarban szenvedő betegek száma. Az elmúlt évtizedekben jelentős szemléletváltás következett be nemcsak a betegség patogenezisében, hanem terápiájában is.

Mint krónikus megbetegedés, életre szóló gondozást igényel, mely megvalósíthatatlan a páciens és családja és az őket segítő team nélkül. A team tagja: diabetológiai gyakorlattal rendelkező belgyógyász vagy gyerekgyógyász, családorvos, dietetikus, diabetológiai asszisztens, oktatónővér, ideális esetben gyógytornász, pszichológus.

A diéta a kezelés első lépcsőfoka, különösen a 2-es típusú cukorbetegek körében, kiknek gondozása elsősorban az alapellátásban történik.

Az 1-es típusú betegek számára elfogadott tény, hogy inzulin nélkül nem működhet kezelésük, és nehezen elfogadható, de tény, hogy megfelelő étrend nélkül nem biztosítható számukra jó anyagcsere. A 2-es típusú betegek zöme viszont szívesebben fogadná, ha néhány szem gyógyszerrel oldanák meg problémájukat, és a kezelésben nem kellene aktívan - diétázással, több mozgással, tanulással - részt venniük.
A jelenleg javasolt étrend alapjai a 80-as évek elejére nyúlnak vissza.

Az étrendi kezelés főbb szempontjai:

• Egyénre szabott energia-bevitel
• A kiegyensúlyozott táplálkozás szerinti tápanyag megosztás
• Fehérje 15-20, zsír 30, szénhidrát 50-55 energia%
• Étkezési ritmus kialakítása
• Alkohol kerülése
• Gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátok megfelelő alkalmazása
• Glikémiás index ismerete

Fontos, hogy az étrendi javaslatnál egyidejűleg legyen meghatározva a napi energia és szénhidrát tartalom.

Az étrend energiatartalma:

A normál testsúlyú cukorbetegek étrendjének energiatartalma pont annyi legyen, amennyit a testsúlya és energiaháztartása igényel. Ehhez figyelembe kell venni nemét, korát, munka és szabadidő tevékenységének energia igényét.

A testsúly felesleggel rendelkezőknek fogyniuk kell. Általában legkönnyebben használható a normál testsúly megállapítására a Broca-index: magasság ?100. Célszerű még meghatározni az elhízás típusát a derékbőség alapján (nőknél 88 cm, férfiaknál 102 cm fölött alma típusú az elhízás), és mértékét a BMI alapján. Ha az orvos másképp nem rendeli, akkor a hosszútávú fogyókúrás program szerint napi 500-600 kcal-val célszerű csökkenteni az energiabevitelt a szervezet (és nem a beteg étkezési) igénye szerint. Általában javasolt a nőknek 1200 kcal (fizikailag aktívabbaknak 1500 kcal), férfiaknál 1500 kcal (fizikailag aktívabbaknak 2000 kcal).

Étrend összetétele:

• Fehérje:
  Egyénre szabott étrend esetén testsúly kilogrammonként 0,8-1 g fehérjét ajánlunk, mely a napi energia 15-20%-át jelenti, átlagosan 60-80 g-t. Nagyobb a fehérjeigénye a fejlődő szervezeteknek, idős embereknek, terhesség és szoptatás alatt, műtét után és leromlott betegek táplálásakor.

• Zsír:
  Ideális esetben a napi zsiradékmennyiség nem haladhatja meg az energia 30%-át. A közhasználatban a zsír fogalma egyenlő a sertészsírral, holott a valóságban a lipidek összefoglaló neve. Ügyelni kellene, hogy telített zsírok aránya ne haladja meg a 10%-ot.
  A koleszterin bevitel ne haladja meg a napi 250-300 mg-ot.

• Szénhidrát:
  Az étrend szénhidrátban gazdag. Persze ez nem a magyar fogalom szerinti kenyér, tészta és burgonya bőségét jelenti, hanem a rostos gabonatermékeket, zöldséget, főzeléket és gyümölcsöt, az energia 50-55%-ában. Nőknél általában napi 140-180 g, férfiaknál napi 180-220 g szénhidrátot szoktunk javasolni.
  Kerülendők- finomított cukor, szőlőcukor, méz és az ezeket tartalmazó ételek, italok
  korlátozott mennyiségben fogyaszthatók- egyszerű cukrokat tartalmazó gyümölcsök, tejtermékek.
  Az összetett szénhidrátok képezik az étrend legnagyobb részét. A keményítőt tartalmazó élelmiszerek - kenyér, tészta, rizs, burgonya - szintén, mért mennyiségben fogyaszthatók, de előnyösebbek a rostos változatok.
  Szabadon fogyaszthatók egy adagban (ez általában 20-30 dkg-nyi mennyiséget jelent) az alacsony szénhidráttartalmú, főleg rostokat tartalmazó zöldségek, főzelékek.

A rostokat az emberi szervezet nem képes lebontani, ezért sokszor nem is sorolják a tápanyagok közé, mégis különös figyelmet igényelnek. A rostok jelentős ballasztanyagot jelentenek a szervezet számára, telítettség érzetett keltenek, melynek a jóllakottságérzés kialakulásában van szerepe. Kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet, javítják a szénhidrát toleranciát. Csökkentik az elhízás, koszorú-érbetegség és vastagbélrák kockázatát.

A glikémiás index fogalma:

A glikémiás index (GI) azt fejezi ki %-ban, hogy a vizsgált szénhidrát milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással rendelkezik, a szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest. Az egészségeseknél és a cukorbetegeknél egyes élelmiszereknek más a GI-je. Cukorbetegnél szőlőcukor GI-je 140%, a méz és répacukoré 120%. Egészségeseknél a fehér kenyér 74%-kal emeli a vércukrot, cukorbetegnél 100%-kal.

Étkezési ritmus, étkezések gyakorisága:

A napi kalória és szénhidrát mennyiséget 5-6 étkezésre ajánlott elosztani, a nagyobb vércukor ingadozások elkerülésére. Testsúlycsökkentés esetén is fontos, hogy az elfogyasztott energiamennyiséget rögtön el is használja a szervezet. A három főétkezés mellett, 2-3 "nassolásnyi" mennyiségű közti étkezés javasolt, ami lehetőleg legyen gyümölcs, kefir, rostos gabonatermék.
Étkezések szénhidrát tartalma
Mivel az inzulinérzékenység napszakos ingadozást mutat, a főétkezések közül "legbőségesebb" az ebéd, legkisebb szénhidráttartalmú a reggeli.

Intenzív inzulin terápia és pumpás kezelés esetén a szénhidrát elosztás ettől eltér, a beteg igényeinek figyelembevételével az orvos és a dietetikus ad javasolt felosztást.

Tíz táplálkozási javaslat cukorbetegeknek:

1. Mennyiség helyett minőség!
2. A teljes gabonaszemek kímélik a vércukrot.
3. Kerüljük a késztermékeket!
4. Fogyasszunk megfelelő zsíradékot (hidegensajtolt olajat, növényi eredetű margarint).
5. Figyeljünk a kenyéregységek helyes becslésére (12 grammnál többet ne együnk egyszerre).
6. Naponta, azonos időben, 4-5-ször étkezzünk!
7. Válasszuk a megfelelő időpontot az étkezésre!
8. Fogyjunk!
9. Ismerjük fel az élelmiszer csapdákat (méreganyagok, só, E-számok, színezékek, ízesítők)!
10. Igyunk elegendő folyadékot (2-2,5 liter/nap)!

A cukorbetegeknek való receptekhez kattintson ide!

Étrendi tanácsok a MACOSZ honlapján >>