A böjt 40 napos étrendje

A magyar kereszténység 40 napos böjtöt tart, így felkészülve a húsvéti feltámadásra. A böjt Krisztus Urunk vezeklését és szenvedését tükrözi. A magyar ember hamvazószerdától nagyszombat éjfélig tartotta böjtjét, szigorúan elhagyva a zsírt és a húsos ételeket. A testi böjt mellett fontos jelentőséget adtak a lelki böjtnek is, ezt tükrözve viselkedésükben és viseletükben is. A lelki böjt alatt lecsendesedtek, elhagyva minden mulatozást (bálok, lakodalmak, tollfosztás) és csendes imával a Keresztúti Ájtatosságon való részvétellel (péntekenként) készültek a feltámadásra. Táplálkozásuk egyszerű, egészséges és tájegységenként változó volt. Nyugat-magyarországon a böjt fő étele a bab (poncichterek), aminek szokása átterjedt az őrvidéki magyarokhoz is (Burgenland). Az erdélyi, a szatmári, az érmelléki, a bihari, a dél-dunántúli, a nyírségi magyarság előszeretettel fogyasztotta a cibere, vagy cibre levest, a málét (kukoricadara), aszalt gyümölcsöket (főleg szilva), csírás ételek (szaladós), pattogatott kukorica (Nagypénteken egésznapi eledel). Amellett, hogy a böjti ételeket fogyasztották, kellő komolysággal, az alkoholt a 40 napra letették.